Európa legnagyobb külszíni ezüst-, illetve aranybányájává válhatna az erdélyi Verespatak, ha sikerülne a román kormánynak engedélyeztetni a működtetést. Románia törekvése érthető, hiszen a bánya üzemeltetésétől 4 milliárd dollár nyereséget várhat. A cianidos technológiával üzemeltetendő verespataki projekt azonban Magyarország számára rossz emlékeket idéz: 2000-ben 100 ezer köbméter cianid és nehézfémtartalmú szennyvízzel mérgezte a Tiszát a szintén erdélyi, nagybányai Aurul bányavállalat.

A román kormány egyre elszántabb annak érdekében, hogy engedélyezze azt, hogy az erdélyi Verespatakon (Rosia Montana) Európa legnagyobb külszíni ezüst-, illetve aranybányája nyílhasson - írja a Business Review. A projekttel Románia 4 milliárd dollár nyereségre tehet szert.

A kormány szerint a Rosia Montana-projektnek új környezetvédelmi sztenderdeknek kell megfelelnie. Victor Ponta kabinetje azzal számol, hogy a felfutó energiaprojektek - a Chevron palagázt, az OMV, Romgaz és ExxonMobile offshore szénhidrogént szeretne kitermelni - 10 milliárd eurónyi értékű fejlesztést valósíthatnak meg az országban, emellett 50 ezer munkahelyet is teremthetnek.

Verespatak, és az ezzel összefüggő cianidos technológia Magyarország számára azonban egyáltalán nem cseng túl jól: a cianidos technológiával üzemelő nagybányai Aurul bányavállalat egyik létesítményéből 2000-ben 100 ezer köbméter cianid és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult több folyón keresztül a Tiszába, mely évekre 'leradírozta' az ottani élővilágot.