aki ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat az ügyészség.

A törvényszék az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a szerdán hozott ítéletet ismertetve azt írta: a vádlott 2015 júniusa és 2016 decembere között okmányirodai ügyintézőként dolgozott.

A nő 168, a magyar nyelvet nem vagy nem megfelelően beszélő ukrán, orosz, azeri, iráni, albán és további nem azonosított állampolgárságú embereknek állított ki valótlan tartalmú magyar magánútlevelet, illetve személyazonosító igazolványt. A dokumentumokat a kérelmezők fényképével látták el, de már honosított magyar állampolgárságú emberek adatait tartalmazták.

A vádlott tudta, hogy az előtte megjelent kérelmezők nem azonosak a honosítási okiratban szereplő magyar állampolgárokkal, ennek ellenére a közhiteles nyilvántartásban a közokiratok adataiként a kérelmezők fényképét és - egyes esetekben - ujjnyomatait a honosítási okiratban szereplő adatokhoz tartozóként rögzítette - közölték.

Hozzátették, a vádlott tisztában volt azzal is, hogy a cselekményével egy szervezett, de nem azonosítható emberekből álló csoport tagjaként segítséget nyújtott ahhoz, hogy az említett külföldiek az államhatárt jogellenesen átlépjék.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság első fokon 5 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte a nőt. Az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind pedig a vádlott és védője fellebbezett.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott, helyesen értékelte a bizonyítékokat és indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.

A másodfokú bíróság azonban a büntetéskiszabási körülmények vizsgálatakor az elkövetés óta eltelt időre tekintettel kis mértékben enyhítette az első fokon kiszabott szabadságvesztés mértékét - tudatták a közleményben.