A palóc élet, a magyar élet, a közép-európai élet él, élni akar, és élni fog, ezt üzeni a világnak a hollókői világörökség - mondta az Országgyűlés elnöke, aki köszöntötte a rendezvényen azokat is, akik a hollókőiekhez hasonlóan Budapesten 30 éve őrzik a szintén a világörökség részévé vált pesti és budai Duna-partokat, benne a Lánchíddal és az Országház épületével.

Hangoztatta, hogy egy 400 fő alatti lakosságszámú kis magyar falu és egy közel kétmilliós magyar nagyváros 30 esztendeje, nemzetközileg is hitelesítve, ugyanazt hirdetik: az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik.

Az UNESCO 1987. december 11-én vette fel Hollókőt a világörökségi listára. Magyarországon Hollókő és Budapest volt az első két helyszín, amely kiérdemelte ezt a megtisztelő címet. Az 1973 óta létező listán Hollókő volt az első falu, amelyik ilyen nemzetközi elismerést kapott.

Kövér László arról is beszélt, hogy az évszázadok során Hollókő megtanulta, magától csak a balszerencse érkezik, a szerencséért dolgozni kell.

Ez a tapasztalat és tudás szerencsére mára sem enyészett el, sem Hollókőn, sem Magyarországon - mondta az Országgyűlés elnöke. Példaként említette: "a balsors úgy adta, hogy 2010-ig olyan kormánya volt Magyarországnak, amely adósságba verte az országot, az önkormányzatokat, és rengeteg magyar családot is". Hollókőnek például 80 milliós volt a költségvetése, és 30 millió az adóssága.

A 2010 óta eltelt hét év eredményének nevezte, hogy adóssága már nincs a településnek, költségvetése pedig már 180 millió forint.

Kövér László hangsúlyozta: mindezek mellett több mint kétmilliárd forint fejlesztési pénz érkezett a faluba, és a következő három évben további mintegy hárommilliárd forint áramlik majd közvetlenül fejlesztésekre, Hollókő részese lesz továbbá egy hétmilliárd forintos térségi turisztikai fejlesztési programnak is.

Kitért arra is, hogy ötszörösére nőtt a hazai és a külföldi vendégek, és hatszorosára a vendégéjszakák száma, a tavaly megnyitott négycsillagos szállodának köszönhetően pedig megháromszorozódott a vendégforgalom.

Kövér László arról is beszélt, hogy vannak, akik el akarják törölni Európát és a hagyományaikat, de többen vannak, akik nem akarnak és nem fognak lemondani gyökereikről, hagyományaikról, Magyarország pedig az Európát őrzők első vonalában áll.

A házelnök azt kérte a hollókőiektől, ne hagyják, hogy Hollókő egy élő és élhető faluból látogatható emlékpark legyen.

Szabó Csaba polgármester felidézte, hogy 1987-ben 43 helyszínt vettek fel a világörökségi listára, így a kínai nagy falat vagy Velence lagúnáit is. Szólt arról, hogy a nógrádi falut az 1960-as évektől fedezték fel a műemlékvédelmi szakemberek, védelmén a '70-es évektől már bizottság dolgozott. Az 1990-es években azonban nehéz idők jöttek, mert a cím mellé normatív támogatást nem kapott az önkormányzat, és a falu sem érezte magáénak a világörökséget.

Elmondta, a fiatalok megtartásáért lakásprogramot indítottak, munkahelyeket teremtettek, dolgoztak az óvoda, iskola megmaradásáért. Az iskolában Hollókő tantárgy lett a néptánc mellett, az értékek átadásában az idősek is részt vesznek.

Az ünnepi műsorban népviseletbe öltözött óvodások és iskolások csoportjai léptek fel, és díjazták a jubileumi fotópályázatra beérkezett alkotásokat is.

Kövér Lászlónak, valamint a testvértelepülések képviselőinek Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője és Szabó Csaba polgármester adta át a 30. évfordulóra készített Hollókői Emlékérmet.