Az Uniónak nyomon kell követnie, hogy a tagállami médiatörvények változása maga után vonja-e a kormányok fokozott beavatkozását a híradásokba: ezt tartalmazza a kedden elfogadott állásfoglalás. Egy másik javaslat a médiaorgánumok túlzott tulajdonosi koncentrációjának veszélyeire hívja fel a figyelmet.

A sajtó szabadságának és sokszínűségének megőrzését egy ellenőrző és jelentést megfogalmazó, a tagállamokban rendszeresen alkalmazandó mechanizmus révén kellene garantálni, fogalmaz a Renate Weber (ALDE, Románia) által jegyzett állásfoglalás. A Parlament a Bizottságot, az Alapjogi Ügynökséget, és/vagy az Európai Egyetemi Intézet tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központját bízná meg a feladattal.

Védelem az újságírók számára
A Parlament garantálni akarja, hogy az újságokra sem a szerkesztők vagy a tulajdonosok, sem a politikai és gazdasági lobbik részéről nem nehezedik nyomás. Különösen fontos a szerkesztői szabályzat és az újságírói magatartáskódex megléte, hiszen ezek birtokában megelőzhető, hogy a tulajdonosok, a kormány vagy mások beleszólhassanak a hírek tartalmába.

A képviselők az oknyomozó újságírás támogatására szólítják fel az Európai Uniót és a tagállamokat, mivel az oknyomozók munkája ellenőrzi a demokrácia működését és bűncselekmények felderítéséhez is hozzájárulhat. Az állásfoglalás etikus újságírásra szólít fel, de megjegyzi: a médiaágazatnak magának kell felállítania a médiaszabályzó testületet, amelynek minden körülmények között függetlenül kell működnie.

Az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata
A Parlament bővítené az audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozó irányelv hatókörét annak érdekében, hogy az maradéktalanul biztosíthassa a véleménynyilvánítás szabadságához, az információszabadsághoz, illetve a média szabadságához és sokszínűségéhez való alapvető jogot.

A felülvizsgált irányelvben helyet kell kapnia olyan szabályoknak, amelyek a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát biztosítják, és felfedik a médiakoncentrációt illetve az összeférhetetlenséget. A jellemzően minden televízióban és rádióban megjelenő politikai hírek esetén méltányos megszólalási lehetőséget kell biztosítani a különböző politikai szereplők számára 'különösen választások és népszavazások alkalmával' - fogalmaztak a képviselők.

A közmédia vezetőinek függetlensége
A közmédia vezetőit, valamint az igazgatótanács, a médiatanács és egyéb szabályzó testületek tagjait szakmai érdemeik és tapasztalatuk, nem pedig politikai elkötelezettségük alapján kell kinevezni, hangsúlyozta a Parlament. A képviselők olyan szabályok megalkotását kérik a tagállamoktól, amelyek garantálják, hogy fennmarad ezen testületek politikai befolyásolástól mentes függetlensége.

Bizonytalan munka
A Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy tekintse át, milyen hatással van a gazdasági és munkaerő-piaci válság az újságíró-társadalomra, különös tekintettel arra, hogy mekkora kárt okozott a válság a média szabadságában.