- derült ki egy független amerikai kutatócsoport elemzéséből, amely szerint 2018 ugyan hűvösebb volt a korábbi néhány évnél, ám ezt az apró hőmérsékletcsökkentést hiba lenne lehűlésként értelmezni.

Noha az egyesült államokbeli részleges kormányzati leállás miatt a szövetségi ügynökségek 2018-ra vonatkozó hőmérsékleti kalkulációira még várni kell, a Berkeley Earth amerikai nonprofit szervezet már közzétette adatait, amelyek szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 14,96 Celsius-fok volt.

Ez 0,77 Celsius-fokkal melegebb az 1951-1980 közötti átlagnál és nagyjából 1,16 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti értéket.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója szerint a Japán Meteorológiai Ügynökség is a negyedik legmelegebb évnek nyilvánította 2018-at és valószínűleg más kutatócsoportok is egyet fognak érteni ezzel a besorolással.

A hőmérsékleti melegrekordot 2016 tartja, amikor 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos földfelszíni hőmérséklet az iparosodás előtti átlagnál, a 2017-es adat megegyezik a 2015. évivel. Hausfather szerint a melegrekordok közötti apró eltérésekért döntően a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino, és a lehűléséért felelős La Nina légköri jelenségek váltakozása a felelős. A szakember szerint hiba lenne a tavalyi enyhe hőmérsékletcsökkenést a lehűlés jeleként értelmezni.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem klímakutatója, Michael Mann szerint az a tény, hogy a közelmúlt évei közül csaknem mindegyik szerepel az öt vagy legalább 10 legmelegebb esztendő között, egyértelmű bizonyítéka a bolygón végbemenő, ember okozta felmelegedésnek.

Hausfather szerint tavaly 29 országban, köztük Közép-Európa jelentős részén és az Antarktiszon is rekordmeleg évet zártak.